Naprendszerkutató szondák avagy mi számít sikernek? Tóth András - SF Meetup
Egy szonda életpályája...
Tervezés és összeszerelés Több évet vagy évtizedet vesz igényb...
Indítás A küldetés egyik legkockázatosabb ...
Megérkezés a célhoz A küldetés egyik ...
Tudományos kutatás Környezet feltérképezése ...
Statisztika
150,0112,5 75,0 37,5 0,0 Nap Vénusz Mars Jupiter Uránusz Üstökösök Sikeres űrsz...
15% 24% 61%Sikeres Indítási hiba Nem érkezik meg
Küldetés végevagy hosszabb megszakadása...
Emberi és műszaki hibák Indítás, Föld körüli pályára állás során (Mars 96) Égitestre való leszállás során (MPL) Fö...
Tervezett megszakítás Hajtóanyag elfogyása Környezeti körülmények Irány tartása, pozícionálás (ko...
Energiaellátás Akkumulátor Napelem RTG Orbiter, ...
At least...I’m not alone. Uh..oh..shadow!
Teljes kudarcok
Mars 96Ambíciózus, komplex, 3 részből álló projektOrbiter: felszín, atmoszféra, belső felépítés,mágneses mező vizsgálata, ...
4 RTG, összesen 200 g plutónium-238 izotóppal eltűnt
Mars Polar Lander & Deep Space 2 Mars északi sarkvidékének vizsgálata egy álló landerrel és 2 penetrátorral (S...
Puffff...placcs!
Beagle 2 Exobiológiai kutatóprogram, kis költségvetésű, gyorsan összeszerelt űrszonda Robotkaron kamerák, spektromét...
Túlteljesítők
Voyager 1,2 Voyager 1: indítás - 1977.09.05 33 éve 5 hónapja 5 napja 116.478 AU messze van a Földtől Alapvető cél: Jupiter...
Támadnak a kozmikus részecskék!
Mars Exploration RoverSpirit (MER-A) rover: Marsot érés - 2004. január 4.2010. március 22.: utolsó kommunikáció aszondával...
Santa Maria kráterAmerikai foci pálya a Marson
HuygensCassini anyaszondáról való leválás után 2005.január 14-én belép a Titán atmoszférájába.Egyetlen külső naprendszerbe...
Következtetések Hosszú élettartam előnyeiOrbiter: hosszú távú és alapos felszín térképezés, változások, pillana...
of 27

Naprendszerkutató szondák

A 33 éve könnyedén eldolgozgató Voyagerektől a Föld légkörét el sem hagyó szondákig, gazdag a szórás. Ebben keresünk majd valami logikát és megnézzük a legérdekesebb sztorikat, illetve hogy milyen tényezők vezettek az események ilyetén kifutásához. Végül feltesszük a kérdést, megállapítható-e valamilyen szempontból összefüggés egy szonda eredményei és élettartama között és ha igen, milyen esetekben? Nem csak space-geekeknek.
Published on: Mar 3, 2016
Published in: Technology      
Source: www.slideshare.net


Transcripts - Naprendszerkutató szondák

  • 1. Naprendszerkutató szondák avagy mi számít sikernek? Tóth András - SF Meetup
  • 2. Egy szonda életpályája...
  • 3. Tervezés és összeszerelés Több évet vagy évtizedet vesz igénybe Tesztek sorozata Sterilizálás problémája Konstrukciós hibák lehetőségeHuygens űrszonda
  • 4. Indítás A küldetés egyik legkockázatosabb fázisa Az űrszondák 24%-a nem hagyta el a Föld körüli pályájátCassini-Huygens indítása 1997. október 15.
  • 5. Megérkezés a célhoz A küldetés egyik legkockázatosabb fázisa A szondák 15%-a nem állt célégitestje körüli pályára illetve becsapódott annak felszínébeHuygens űrszonda Titán légkörébe lépése 2005. január 14.
  • 6. Tudományos kutatás Környezet feltérképezése Előre kidolgozott tudományos cél(ok) részbeni vagy teljes elérése Új célkitűzések a helyszíni mérések alapjánHuygens űrszonda leszállása a Titánra 2005. január 14.
  • 7. Statisztika
  • 8. 150,0112,5 75,0 37,5 0,0 Nap Vénusz Mars Jupiter Uránusz Üstökösök Sikeres űrszondák Összes űrszonda
  • 9. 15% 24% 61%Sikeres Indítási hiba Nem érkezik meg
  • 10. Küldetés végevagy hosszabb megszakadása...
  • 11. Emberi és műszaki hibák Indítás, Föld körüli pályára állás során (Mars 96) Égitestre való leszállás során (MPL) Földről küldött hibás parancs (Mars Climate Orbiter)
  • 12. Tervezett megszakítás Hajtóanyag elfogyása Környezeti körülmények Irány tartása, pozícionálás (kommunikáció, Bolygó felszínén légkörében uralkodó energiaellátás) nem lehetséges szélsőséges hőmérséklet és nyomás viszonyok elpusztítják a szondát Asztrobiológiai potenciállal rendelkező égitestek védelme Galileo Jupiter atmoszférájába belépő alszondája (extrém g értékek,Galileo űrszondát 2003.09.21-én 48.26 km/s- hőmérséklet, nyomásal beléptették a Jupiter légkörébe az Európa Venyera-szondák (Vénusz)beszennyeződésének elkerülése érdekében extrém hőmérséklet
  • 13. Energiaellátás Akkumulátor Napelem RTG Orbiter, elhaladó egység: Mars Rádióizotópos- Gyors lefolyású pályájáig bezárólag termoelektromos generátor leszállások esetén használatos általánosan (többalkalmazott (Vénusz, éves üzemidő) Pioneer 10,11; Voyager 1,2 Titán) Viking 1,2; Galileo Lander: Mars pályáig Ulysses; Cassini; Huygens-űrszonda bezárólag használatos, a New Horizons;3 óra 37 perc (limitált) légköri átlátszóság (Tau), Curiosity (MSL) üzemidő (Titán dőlésszögek erősen (több éves, évtizedes atmoszférájába való befolyásolják a küldetést üzemidő) belépéstől) (több hónapos, éves üzemidő)
  • 14. At least...I’m not alone. Uh..oh..shadow!
  • 15. Teljes kudarcok
  • 16. Mars 96Ambíciózus, komplex, 3 részből álló projektOrbiter: felszín, atmoszféra, belső felépítés,mágneses mező vizsgálata, áramellátás: 2 nagynapelemtábla, 6180 kg tömeg2 lander: talaj, környezet és atmoszféra vizsgálatok,áramellátás: 1-1 RTG2 penetrátor: talajba 5-6m-re behatoló szondaAlsó egység: spektrométerek + szeizmométerekFelső egység: meteorológiai műszerek, képrögzítőrendszer, áramellátás: 1-1 RTGIndítás: 1996. nov: 4. rakétafokozat 2. gyújtásábanhiba, 3. keringés után visszazuhan a Földre.
  • 17. 4 RTG, összesen 200 g plutónium-238 izotóppal eltűnt
  • 18. Mars Polar Lander & Deep Space 2 Mars északi sarkvidékének vizsgálata egy álló landerrel és 2 penetrátorral (Scott & Amundsen) Lander: 2008-as Phoenix küldetés előfutára, talaj kémiai elemzése mintavétel után, meteorológiai és optikai vizsgálatok Szoftver hiba: lábak rázkódása miatt 40 méterrel a felszín fölött leálltak a fékezőhajtóművek Penetrátor: talajba 0.6 m-ig való behatolás, mintavétel, kémiai elemzés Túl kemény becsapódás/túl kevés energia a kommunikációhoz “People sometimes make errors”
  • 19. Puffff...placcs!
  • 20. Beagle 2 Exobiológiai kutatóprogram, kis költségvetésű, gyorsan összeszerelt űrszonda Robotkaron kamerák, spektrométerek, felszíni mintavevő - szonda testén gáz kromatográf, felszín alatti mintavevő “vakond” Nem egyértelmű a kudarc oka (elrepült a Mars mellett, elégés a felső légkörben, leszállásnál összetört)
  • 21. Túlteljesítők
  • 22. Voyager 1,2 Voyager 1: indítás - 1977.09.05 33 éve 5 hónapja 5 napja 116.478 AU messze van a Földtől Alapvető cél: Jupiter és Szaturnusz rendszerek feltérképezése. Heliosheath zónát 2010. decemberében lépte át- Voyager 2: indítás - 1977.08.20 33 éve 5 hónapja 20 napja 95.240 AU messze van a Földtől Alapvető cél: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz rendszerek feltérképezése Jelenleg: Voyager - The Interstellar Mission, a Naprendszer külső területein kozmikus részecskék, plazma vizsgálata
  • 23. Támadnak a kozmikus részecskék!
  • 24. Mars Exploration RoverSpirit (MER-A) rover: Marsot érés - 2004. január 4.2010. március 22.: utolsó kommunikáció aszondával.Egykori víz jelenlétének megerősítése, (főleg)geológiai kutatások a Gusev-kráterben 90 sol-ig.Opportunity rover: Marsot érés - 2004. január 25.2571 napja üzemel - 27.7x-es túlteljesítés!Egykori víz jelenlétének megerősítése, (főleg)geológiai kutatások a Terra Meridianin 90 sol-ig.Pillanatnyilag: Santa Maria kráternél, Endeavourkráter fele vezető úton.
  • 25. Santa Maria kráterAmerikai foci pálya a Marson
  • 26. HuygensCassini anyaszondáról való leválás után 2005.január 14-én belép a Titán atmoszférájába.Egyetlen külső naprendszerben történt leszállásaz űrkutatás történetében.Ereszkedés közben légkör részletes vizsgálataés felvételek készítése, landolás után első képekelkészítése a Titán felszínérőlParancshiba miatt az “A” rádiócsatornánsugárzott adatok, képek elvesztek, Cassini-Huygens közti doppler mérések kimaradása
  • 27. Következtetések Hosszú élettartam előnyeiOrbiter: hosszú távú és alapos felszín térképezés, változások, pillanatnyi kondíciók detektálása (Mars Global Surveyor) Lander: hosszú távú felszín és atmoszféra vizsgálat, új területek észlelése, évszakos-időszaki változások nyomon követése (Mars Exploration Rover) Sikert nem mindig időben mérjük Áttörést jelentő technikai eredmény, geológiai, kémiai, exobiológiai felfedezés esetén. Huygens - űrszonda: óriási siker, de csak 3.5 órás üzemidő!

Related Documents