•Előfordulása
Reakciói


A nitrogén nagy elektronegativitású (3,04)[12] nemfémes elem. Vegyértékhéján öt elektron található,
ennek következté...



A nitrogén a Föld légkörének leggyakoribb összetevője (a száraz levegő 78,082 térfogatszázaléka, és 75,3
tömegszá...

A nitrogén standard hőmérsékleten és
nyomáson általában véve nem reakcióképes elem.
A nitrogéngáz csak kevés vegyülette...
Tulajdonságok
Előfordulás
Reakciók
Prezi másolata
of 6

Prezi másolata

Published on: Mar 4, 2016
Source: www.slideshare.net


Transcripts - Prezi másolata

  • 1. •Előfordulása Reakciói
  • 2.   A nitrogén nagy elektronegativitású (3,04)[12] nemfémes elem. Vegyértékhéján öt elektron található, ennek következtében a legtöbb vegyületében háromvegyértékű. Molekulája kétatomos (N2), benne háromszoros kovalens kötés van, melyből egy szigma-kötés és kettő pi-kötés. Ez a hármas kötés az egyik legerősebb. Ennek a kötésnek az erőssége meghatározó a természeti és az emberi gazdasági tevékenységek szempontjából; mert megnehezíti a nitrogéngáz más vegyületekké alakítását, de megkönnyíti azok ismételt N2 gázzá alakítását (ez nagy energiafelszabadulással jár). › Légköri nyomáson a molekuláris nitrogén forráspontja 77 K (−195,79 °C); olvadáspontja pedig 63 K (−210,01 °C);[13] szilárd halmazállapotban allotrópkristályszerkezete béta hexagonális. 35,4 K (−237,6 °C) alatt a nitrogén köbös kristályszerkezetű allotróp módosulatként van jelen (úgynevezett alfa-fázis).[14] A cseppfolyós nitrogén, egy a vízhez hasonló megjelenésű folyadék, ismert kriogén anyag; sűrűsége a vízének 80,8 százaléka (a folyékony nitrogén sűrűsége a forrásponti hőmérsékleten 0,808 g/ml).[15] A nitrogén kettőnél több atomot tartalmazó allotróp módosulatait, mint például az N 3 és N4, laboratóriumban sikerült előállítani.[16] Rendkívül magas nyomáson (1,1·106) és magas hőmérsékleten (2000 K), a nitrogén egyszeres kötésű esetlen, köbös kristályszerkezetté polimerizálódik. (Ilyen körülményeket gyémánt üllővel (diamond anvil cell) lehet előállítani). Ez a struktúra nagyon hasonló a gyémántéhoz, mindkettő rendkívül erős kovalens kötéseket tartalmaz; ezért az N4 beceneve a „nitrogén gyémánt”.[17] › Egyéb (még nem szintetizált) allotrópjai közé tartozik a hexazin (N6, a benzolgyűrű analógiája),[18] és az oktaazakubán (N8, a kubán analógiája).[19] Az előbbiről azt feltételezik, hogy rendkívül instabil; míg az utóbbi az előrejelzések szerint kinetikailag stabil, a molekula szimmetriájából adódóan.[20]
  • 3.    A nitrogén a Föld légkörének leggyakoribb összetevője (a száraz levegő 78,082 térfogatszázaléka, és 75,3 tömegszázaléka nitrogén).[32] Ez a nagy koncentráció azonban nem tükrözi a nitrogén alacsony előfordulását a Föld összetételében, mert az elem nagy részét a Nap még a bolygó kialakulásának korai szakaszában elpárolgatta. › A nitrogén gyakori elem az univerzumban, tömeg szerint közelítőleg a hetedik leggyakoribb kémiai elem a galaxisunkban és a Naprendszerben. Az ottani előfordulásáról azt gondolják, hogy teljes egészében a szupernóvákban fuzionálódó hidrogén és szén eredményeképpen jön létre.[33] A Far Ultraviolet Spectroscopic Explorer segítségével csillagászok molekuláris nitrogént és nitrogénvegyületeket mutattak ki a csillagközi térben.[34] Az elemi nitrogén, illetve a hidrogénnel és oxigénnel alkotott gyakori vegyületei illékonyságuk miatt, a Nap hője következtében gáz formában eltűntek a korai Naprendszer planetezimáljairól; így elvesztek a belső Naprendszer kőzetbolygói számára. A nitrogén ennélfogva viszonylag ritka elem e belső bolygókon, köztük a Föld egészén. Ebben a tekintetben a neonra emlékeztet, amely hasonló előfordulással bír a világegyetemben; ezzel szemben ritka elem a belső Naprendszerben. A nitrogén becslések szerint a földkéreg 30. leggyakoribb összetevője. Létezik néhány viszonylag ritka nitrogén ásvány, mint például a salétrom (kálium-nitrát), a Chile-i salétrom (nátrium-nitrát) és az ammónium-klorid; de még ezek is elsősorban kiszáradt óceáni ágyakból, mint koncentrátumok ismertek; mivel a természetben előforduló nitrogénvegyületek közül jobban oldódnak vízben.[forrás?] Hasonló történik a szintén meglehetősen ritka elem, a bór oldhatósága kapcsán is. › A nitrogén és vegyületei azonban sokkal gyakoribbak gáz formában azon bolygók és holdak légkörében, melyek elég nagyok ahhoz, hogy atmoszférájuk legyen.[35] Például, a molekuláris nitrogén nem csupán a Föld légkörének; hanem a szaturnuszi hold, a Titán sűrű légkörének is fő alkotórésze. Továbbá, köszönhetően a gravitáció visszatartó erejének alacsonyabb hőmérsékleten, a nitrogén és vegyületei értékelhető mennyiségben fordulnak elő a gázóriások légkörében.[36] A nitrogén jelen van minden élő szervezetben, a fehérjékben, a nukleinsavakban, és más molekulákban. Jellemzően a növényi anyagok száraz tömegének körülbelül 4%-át, és az emberi test körülbelül 3%-át teszi ki. Jelentős összetevője az állati hulladéknak (például guanó), általában karbamid, húgysav, ammóniumvegyületek, és ezen nitrogéntartalmú termékek származékainak formájában található meg; melyek alapvető tápanyagai az összes olyan növénynek, melyek nem tudják megkötni a légköri nitrogént.
  • 4.  A nitrogén standard hőmérsékleten és nyomáson általában véve nem reakcióképes elem. A nitrogéngáz csak kevés vegyülettel reagál spontán, ellenáll a savaknakés bázisoknak, valamint az oxidálószereknek és a legtöbb redukálószernek. Kivételt képez a lítium, amellyel a nitrogén szobahőmérsékleten is reagál; így lítium-nitrid (Li3N) képződik:[28] › A magnézium is reakcióba lép a nitrogénnel, magnézium- nitridet képezve.[forrás?]  Égése a természetben a villámláskor játszódik le; a nitrogén magas, körülbelül 3000 °C hőmérsékleten egyesül az oxigénnel (lent). A nitrogén-monoxid azonban keletkezhet tüzelési folyamatokban;[29] illetve enzimatikus segítséggel szintetizálódhat az emlősök és a primitív élőlények sejtjeiben is.[30]
  • 5. Tulajdonságok Előfordulás Reakciók

Related Documents